Itt már kezdtem ébredezni.
Két meredek hegyoldal között terül el a völgy, szép sétának ígérkezett. Útközben sok guava meg noni fa volt. Ahogy leértünk a völgybe konstatáltuk hogy ez nem csak fentről néz ki mocsárnak...
Kicsit caplattunk, meg összekoszoltuk a ruhánkat, aztán szólt egy tag, hogy ugorjunk fel a pickupja platójára, mert így sose érünk oda. 
Emberünk még utána sokáig velünk volt, elmesélte hogy nem szed semmi gyógyszert, és hogy a multkor megtámadta valami állat (asszem kutya) és leverte ököllel... Mellesleg a tag neve John, vezetéknevet nem tudok, de lehet h R-el kezdődik és ambóra bégződik... :-) Én megörültem az első meglátott kókuszdiónak, amit kikapott a kezemből, énnemtudom honnan előrántott egy követ és már be is ütötte, és tolta a képembe hogy igyam...
aztán egy kést varázsolt és kietük a belsejét. Mondta is hogy ettől leszünk erősek és úgy felmegyünk a hegyre mint a pinty...
A patak másik oldalán volt az igazi beach, de mint kiderült a beach itt inkább csak partot jelent, és nem igazi strandot, mert rajtunk kívül csak pár szörfös volt. Igaz reggel nyolc volt.
Visszafele sár, nó fuvar, meredek, sok fotó...
Irány a következő beach!
