Na ez így egyszerűen hangzik, de elég kalandosra sikeredett...
Az induló szettet tarkította egy lyukas jobb első, melyből derűsen sziszegett a levegő. Vagy csak az ötlettől szisszent fel hogy én fogok vezetni... :-) ki tudja...
A jármű egy hatalmas nagy gépszörny, játszva felfalná a Corsát amin tanultam.
Na mondom ez is csak egy autó, lássuk...
Minden ment is simán egy darabig. Igazából minden simán ment végig, csak kicsit nem hiányzott hogy rendőrök állják el az utat. Na amikor lehetett tovább menni persze majdnem kilapítottam a mögöttem várakozó "hagyományos" méretű kocsit. Persze a kisfőnök a jobbomon hangos jajveszékelésben tört ki, mintha legalábbis a lábujjára hajtottam volna. Pedig nem is. Mondtam is neki, hogy "Take is easy man!"... :-)
Leszámítba hogy nem szólt a leágazásról időben és majdnem elszálltunk rakományostul, nem volt más nehézség. Alapvetően elégedett volt, bár kicsit izgulhatott ő is , mert meg kellett álltunk út közben hogy vegyen magának egy üditőt... :-P
Ide írom ezt is hogy azért legyen valami kép is.
Megnyertem a "hogyan csampésznek stílust és eleganciát a kelet-európai vendégmunkások a hawaii méhészetek hétköznapjaiba" című fotópályázatot...
Ja igen meg hogy a csirkék persze hogy oda rakják a tojást ahova neked sose jutna eszedbe...Hihetetlen arcok, sose gondoltam hogy a csirkék ilyen szórakoztatóak... :-)
